szinte elpusztít,
mikor búcsúznod kell
egy élőtől,
tudhatod,
hogy lelke megkönnyebbült
s odafent ragyog,
hisz örökségül
fájdalmát te kapod.
Megérkezett
szinte elpusztít,
mikor búcsúznod kell
egy élőtől,
tudhatod,
hogy lelke megkönnyebbült
s odafent ragyog,
hisz örökségül
fájdalmát te kapod.
4 hozzászólás
Andrea! Ha ez így van, s miért ne lenne így, könnyebb szívvel fogadom el, az örökséget!
Köszönettel, hogy ezt is kinyilatkoztathattam!
Szeretettel:
Ildikó
Mennyire igaz!!!
Miénk a fájdalom, aki itt hagyott már nem érez (talán semmit…
Szeretettel üdvözöllek: Ica
Kedves Andrea!
A fájdalom sokféle lehet, mindig megviseli az embert. Nagyon szomorú mikor búcsúzni kell egy olyan embertől, aki közel áll hozzánk. Szépen átadtad a lelked mélyének hangulatának. Szebbeket, jobbakat! Üdvözlöllek: Szilvi
Köszönöm, hogy olvastátok versem.