Akarom, kívánom, szeretném
– röviden: ez minden. Kevés?
Csókolj meg, ölelj át, légy velem
– oh, szíved erre mit felel?
Ez a játék – egyszeri varázs,
nem olyan tábori parázs,
s úgy vélem, azt tartom és hiszem,
karjaid közt egy élet pihen.
De csitt! Ne szólj! Tudom, mit érzel,
hóvihar dúlja most léted,
és tudni szeretnéd, hogy miért.
Szerelem: vaksors és ítész.