de majd megnyugszom öledben,
milliónyi gondolat szerteszét tépte
eggyé lesz ha itt vagy mellettem
mi lesz majd
a választ még senki sem tudja
s ha sejtené is miért mondaná
nem segít rajtad kívül soha senki
utat mutat a jelen, de izgatott az elme,
csendesen, csakis nyugodtan
ugy lesz minden csak rendbe
csak várok rád, hogy végre odabújjak,
eltörpüljenek a mindennapok, gondok,
mert egyedül porszem vagyok a
rengetegben
csak siess, jöjj már kedvesem,
hagy csituljak óvó öledben
6 hozzászólás
Teljesül hát az álmunk életem.
Neked a te nyugalmad a fontos.
Szépen. versbe is szedted a gondolataid
Kedves elmélkedés ez, Zsu! Kívánom, hogy teljesüljön a vágyad! 🙂
Szeretettel: Klári
Szia elnézést kérek, de ez társkereső oldal itt, nem irodalmi?
Joc
Köszönöm a hozzászólásokat.
Szép, vágyakat tükröző vers. Legbelül mind erre vágyunk.
Jó volt olvasni. 🙂
Kedves Árnyékhold!
Köszönöm szépen 🙂
Szeretettel Zsu