Szép kezdése a napnak, amit lefestettél előttünk, de engedj meg néhány apró észrevételt. Az első versszak nekem nem teljesen tiszta:
"Megszelídült álmok
tükrében a múltnak,"
Tartalimlag valami ilyesmi lenne? Megszelídült álmok a múltnak tükrében. A "tükör"-nek most melyik a birtokos jelzője? A "megszelídült álmok" vagy a "múlt"? Mert ha a múlt lenne, akkor itt van egy kis szórendi probléma.
A fénynek van árnyéka? Lehet ez persze sajátos kép…
Mindezek ellenére tetszik a versed.
"Megszelídült álmok
tükrében a múltnak,
régen volt vágyakból,
születnek most újak."
Én nem ragadnám itt ki az első két sort külön, hiszen ez a gondolatmenet a szakasz végéig tart. Ha összefüggésében nézed, talán új színezetet kap az egész. Legalábbis én más értelemben írtam.
Viszont az már baj, ha egy verset meg kell magyarázni, akkor valami tényleg nem lett jól megírva.
A fény árnyékát nézd el nekem.
Örülök, hogy olvastál és véleményeztél. Tanulni a kritikákból lehet, ezt kérem Tőled a továbbiakban is.
Üdvözlettel: Tibor 🙂
A múlt elhomályosító tükrében megszelídült emlékek a megvalósult, átalakult vágyak. Ezek már lecsendesedtek, a fény árnyékosabb (de nem sötét) részein kérnek helyet maguknak… amikor az ember már tudja, mit akar, és mire van lehetősége…
Számomra ezt mondja kedves, csendes versed, Tibor.
13 hozzászólás
Szép kezdése a napnak, amit lefestettél előttünk, de engedj meg néhány apró észrevételt. Az első versszak nekem nem teljesen tiszta:
"Megszelídült álmok
tükrében a múltnak,"
Tartalimlag valami ilyesmi lenne? Megszelídült álmok a múltnak tükrében. A "tükör"-nek most melyik a birtokos jelzője? A "megszelídült álmok" vagy a "múlt"? Mert ha a múlt lenne, akkor itt van egy kis szórendi probléma.
A fénynek van árnyéka? Lehet ez persze sajátos kép…
Mindezek ellenére tetszik a versed.
Kedves Csaba köszönöm szépen jobbító szándékú észrevételeidet.
"Megszelídült álmok
tükrében a múltnak,
régen volt vágyakból,
születnek most újak."
Én nem ragadnám itt ki az első két sort külön, hiszen ez a gondolatmenet a szakasz végéig tart. Ha összefüggésében nézed, talán új színezetet kap az egész. Legalábbis én más értelemben írtam.
Viszont az már baj, ha egy verset meg kell magyarázni, akkor valami tényleg nem lett jól megírva.
A fény árnyékát nézd el nekem.
Örülök, hogy olvastál és véleményeztél. Tanulni a kritikákból lehet, ezt kérem Tőled a továbbiakban is.
Üdvözlettel: Tibor 🙂
csak járd az utad , szép vers.
Szeretettel
messako
Köszönöm szépen, aranyos vagy, kedves Mesako! 🙂
A múlt elhomályosító tükrében megszelídült emlékek a megvalósult, átalakult vágyak. Ezek már lecsendesedtek, a fény árnyékosabb (de nem sötét) részein kérnek helyet maguknak… amikor az ember már tudja, mit akar, és mire van lehetősége…
Számomra ezt mondja kedves, csendes versed, Tibor.
Köszönöm szépen kedves Irénke. Örülök, hogy Te ezt érezted ki írásomból. Igen, erről szól…
Szeretettel: Tibor 🙂
Kedves Tibor!
Van a versedben valami lenyűgözően egyszerű tisztaság, ami minden blikkfangot mellőz, pedig nagyon is komoly a téma! Tetszett!
Barátsággal
((Zoli
Kedves Zoltán, megtiszteltél véleményeddel.
Köszönöm szépen. Barátsággal: Tibor 🙂
Tetszett, kedves Tibor. Úgy, ahogy kicsendült lelkedből…nekem nagyon szépen szól.
Köszönöm szépen kedves Zsanett! Örülök ha tetszett…
Szeretettel: Tibor 🙂
Kedves Tibor!
Versed teli van derűvel, bizakodással.
Igazán üdítő!:-) ArEs
Köszönöm szépen, örülök ha tetszett kedves Aranyeső. 🙂
Szívesen a régi barátsággal: ArEs