Mindig ködös esték, hűvös nyugalom,
csak várakozás, a perc is fájdalom,
rongyosra olvasott szerelmes sorok,
gombócnyi gyomor, összeszűkült torok,
Kellemetlen…
Mikor a remény távolodik egyre,
vagy homokot szórnak az égő sebbe,
fullasztó csendben, elveszett érzés,
a testet szorongató ezer kérdés,
Miért???
És lassan elhal az összes érzék,
mi egykor semmi volt, ma már érték,
tekintet is a semmibe tűnik,
az érzés valahogy mégsem szűnik…
Túlél mindent…
13 hozzászólás
Szia Angelface!
Szomorú szépen levezetett vers,egyedi jelleggel,sajnos ismerős érzés,de…. Mindig kell bízni kell!
Üdvözlettel:Metal Koala
Hmm, hmm, hmm.
Azt másolom be, amit újszerűnek vélek a versben:
"vagy homokot szórnak az égő sebbe"
" ezer kérés"-> nem kérdés véletlenül?
Szerintem nem kell három kérdőjel. Túlzott, az az egy is kellően kifejezi a kétségbeesettséget vagy mit is.
A forma jó, ezek az utolsó félsorok nekem tetszenek. Komolyabbnak hat tőlük a vers.
Nagyon tetszett. Most itt küldöm neked azt a négysorost ami az eszembe jutott a versedről. Hasonló hangulatban iródott
Agyamban vészharang kolompol,
Testem átjárja jeges rettenet,
csomóba gyűrődve tombol a gyomrom,
érzem! Elvesztettelek.
Szia Angelface! Nagyon találó a cím, fantasztikus. Gyönyörűen viszed végig a kellemetlenebbnél kellemetlenebb érzéseket és szinte súlykoló és lemondó a végkifejlet: "túlél mindent". Nagggyon jó vers (ez is)! Szeretettel: Andi
Szia!
Nagyon szép vers, különösen a végkifejlet optimista kicsengése tetszik.
Rozália
Márha optimista az, hogy megmarad az a fránya érzés. 🙂 Egyébként teljesen egyetértek Andikával. Megragadtad a legkellemetlenebbet.
Köszi az élményt!
Angelface!
Csatlakoznék az előttem szólókhoz.
Nagyszerü verset írtál!
Gratula!
Az utolsó versszakban nagy igazságok vannak. Újra nagyon szép verset írtál.
Gratulálok: Colhicum
szia Angelface!
ne is szünjön az az érzés!!
éljen csak tovább oly erősen,
mint amilyen erős vagy Te magad!!
öleléssel
leslie
Szia!
Sokat hozzátenni nem tudok az elöttem szólók szavaihoz, de nagyon szép verset írtál. Megfogtak szavaid.
Maristi
Szia Angelface!
Kellemes volt így olvasni a megváltoztathatatlanról,ahogy,finoman leírtad.
Ez a vers nagyon kellemesen,kellemetlen,ez asszem érthető!
Üdv:Metal Koala
Szóhoz is nehéz jutni…lélekig hatol…gratulálok…
Atreyou
Nagyon tetszik a versed, nem külömben a fotód is.
Tényleg sudárzik belőled az amit a bemutatkozásodban írtál.
Carpe diem! Küldök egy verset ebben a témában:
Kéri Ferenc: Carpe diem
Tele vagyok
Kérdésekkel.
Mi volt tegnap?
Kit érdekel.
Holnap is lesz.
Na, de milyen?
Húzzunk bele!
Carpe diem!
Tiport a múlt,
Sáros lábbal,
Nem törődünk
A leltárral.
Megszűnt a volt.
Na, de ilyet!
Húzzunk bele!
Carpe diem!
Jövőnk teli
Tartalommal,
Sokat sejtő
Izgalommal?
Megszűnt a lesz.
Na, de ilyet!
Húzzunk bele!
Carpe diem!
Éreznünk kell.
A múlt szépít.
Bátor az, ki
Jövőt épít.
Hazát, házat,
Igaz hitet.
Kérdezem hát.
Carpe diem?
Üdv
Szirom