Mély tengerében úszol,
Vesztem a kegyes valóság,
Szirmaid selymes pengék,
Arcod a fény és a jóság.
Álmaim nyílt vizén,
Lágy tükre újabb partot ér,
Életet ébresztettél,
De hangod hozzám nem beszél.
Szertefoszlott látszat,
Oly lassan múló vágyak,
Habjai fent lebegnek,
S állnak a másodpercek.
Velem vagy, s hozzád érek,
Érzem gyenge érintésed,
Elszakadni, s visszatérni,
Érzem ajkad hozzám érni.