Mennynek angyala

Télvíznek idején
oly nagy a kísértés
újra gyermek lenni.
Fülemben cseng a dal
"hull a pelyhes fehér hó,
jöjj el kedves Télapó"
és eljön, elhozza
az ünnep varázsát
öltözteti szívem
békébe, reménybe
hitbe, szeretetbe.
Asztali koszorún
a második gyertyát
gyújtom, elmélázok,
az otthontalanok,
árva magányosok,
vajon őket hogyan
szereti Istenük?
Hitük, mellyel el nem
veszítik a reményt!
Elküldi a mennynek
angyalát, terjessze
ki védő szárnyait,
s az összefogással
szebbé tehetik majd
a várva várt ünnepet.
Szóljatok harangok,
angyalok zenéje,
megváltó születik,
földünk örömére.