Kell a mese de nem csak a gyermeknek,
hanem az ébren álmodó felnőttnek.
Újra visszatérni a mese birodalmába
rohanó világból, álomszerű tájra.
Kell a mese nekünk, hisz létezünk.
a zord világból kicsit napfényre érkezünk.
Ahol manók várnak, meseszép tündérek,
fehér lovon herceg, daliás vitézek.
Értünk küzdenek meg a gonosz sárkánnyal,
álmodni jobb, e mesevilágban.
Kell a mese kell, egyre jobban érzem
hol varázs ütésre tűnnek a gondok szépen.
Kisüt a napocska, szivárvány az égen
Kék lagúnában sok boldog élet
Mikor az aranyhal a hálón fennakad
három kívánságom teljesül hamar.
Eltűnnek a gondok, csodás mesevilág
mocskos ingoványból, takaros kis ház.
Ahol mindig győz a jó a gonosz felett,
meggyógyul minden halálos beteg.
Kell a mesevilág, nélküle mi lenne?
Csodák, s remény nélkül, sötétség leple.
Elfogyna a remény, s a szeretet tűnne.
álommanó varázsport sosem hintene .
Nem hozna megnyugvást a hold és a csillagok
kell hogy a mesében mindez ragyogjon.
Kell nekünk a mese, hogy ébren álmodjunk
Lázas gyermekeket picit megnyugtassunk.
Mindig kell egy esély a csodás létnek
ahol az angyalok nekünk zenélnek.
5 hozzászólás
´mikor az aranyhal a hálón fennakad´
Nagyon szép képek!
Szeretettel gratulálok:sailor
köszönöm kedves…
Kedves Anikó!
Szépen írtad le, amint visszatértél a mese birodalmába…ez nagyon csodás. Kacérkodtam én is a gondolattal.
Szeretettel gratulálok: Ica
kedves Icus!
Hát a láncvers tűzbe hozott és nem tudtam abbahagyni a gondolataim tolakodtak….. 🙂 köszönöm hogy nálam jártál
Kedves Anikó !
Bizony szükségünk van még nekünk is a mesékre:)
Nagyon szép lett 🙂
Ölelésem: Zsu