Elgondolom, hogy mi a Karácsony,
igazság-mese, valóság-álom.
Szívünkben nyíló szépséges virág,
szeretetfénybe merülő világ.
Csillagos égen Nap születése,
kis gyertyák lángja, ünnep és béke.
Tűlevél-illat, csengettyűk hangja,
a kicsiny Jézus születésnapja.
Ébredő álmok kiáradása,
megfáradt lelkek reménysugára.
Az öröklétnek vizéből kortyok,
szeret az Isten, az ember boldog!
Fehér ruhában a téli berek,
zúgó harangszó, hívő emberek.
Gyermeki szemek csillogó fényben,
bizonyságlángok, túl a reményen.
5 hozzászólás
Mind ez együttvéve illetve meghitt, örömteli, békés együttlét.
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Karácsony – szép álom, boldogság és mámor, a hívő lelkeknek – a jövőben való bizakodás.
S a Te gyönyörű megfogalmazásodban csodálaosan szép a karácsonyi versed.
Örülök, hogy rátaláltam s olvashattam.
Szeretettel üdvözöllek: Kata
Remény, melegség, megbékélés önmagaddal és a Világgal.
Szép vers.
Áldott Karácsonyt, kedves Albert.
Szeretettel
Emese
Szia!
Gyönyörűen megfogalmaztad a karácsony lényegét!
Szeretettel: Eszti
Kedves Fél-X, Kata, Emese, Eszter!
Hát ilyen lenne a Karácsony számomra is, de nekem még egy kicsit ennél is többet jelent, hiszen ma ünnepeljük feleségem és lányom névnapját is. 🙂
Kívánok nektek szeretetteljes, áldott Karácsonyi ünnepeket!
Alberth