Mi leszek, ha nagy leszek?
Ezt kérdezik a felnőttek.
Úrhajós, vagy pilóta?
Nyomozó vagy katona?
Gondolkodom, töprengek,
erre most én, mit feleljek?
Tűzoltónak sok a dolga,
hősként a tüzet oltja.
Tetszik még a boltos szakma,
ki az árut nekem adja.
Focista is lehetnék,
jó sok gólt berúghatnék.
Lehet, hogy bohóc leszek,
mindenkit megnevettetek.
Vagy ügyes bűvész legyek?
Varázsolnék szépeket,
örülnének az emberek.
Űrhajós vagy kutató?
Ez a pálya is vonzó!
Utazzam be a Földet,
kutassam a rejtélyeket?
Influenszer, vagy blogger?
Ez most menő karrier.
Informatikus vagy szerelő?
Minden hibát meglelő?
Légi- vagy hegyimentő?
Ki bátor és vakmerő?
Postás ki a leveleket hozza?
Orvos, aki a betegeket gyógyítja?
Azt mondta drága nagyi,
legszebb dolog tanítani,
tudásunkat másnak adni.
Ezen még gondolkodom,
lehet, hogy ezt választom?
Nehéz dolog eldönteni,
mi is akarok majd lenni?
Van még időm töprengeni,
több szakmával ismerkedni.
Addig egy a feladatom,
szorgalmasan kell tanulnom.
Mi leszek, ha nagy leszek?
By hundido
15 hozzászólás
Szia hundido!
Bizony, ezek nagy kérdések egy kisember életében.
Legyen bármi, a cél, embernek kell maradni!
Tetszik a versed.
Szeretettel,
Ida
Szia!
Igen, valóban, gyakran nyaggatják ezzel a gyerekeket. Még javítgatom, remélem egyre jobb versike kerekedik belőle. üdv hundido
Szia! A felnőttek indig ezzel nyaggatják a gyerekeket. Nekem a hátam borsózott tőle. Mi leszel, ha nagy leszel. Semmi mondtam. Nem akarok felnőtt lenni, Gyerek akarok maradni, jó nekem így. Nem kívánkoztam a felnőttek álszent, hamis világába. De hát egyszer a szép gyermekkor véget ér, s akkor bizony el kell gondolkodni. Emlékszem, már egyetemista voltam, s még mindig nem tudtam, mi akarok lenni: Egy dologban biztos voltam, nem akarok reggeltől estig egy íróasztal mellett ülni. S fogtam magam, diplomával felcsaptam teniszedzőnek!
Üdv: én
Mindig aktuális kérdés!!!
Szia!
Én sem kedveltem ezt a kérdést, bár, én elég hamar tudtam merre szeretnék majd menni. Sokan felnőttként módosítanak, mert rájönnek, hogy mégis más az ő útjuk. Sohasem késő…üdv hundido
Kedves Hundido!
Köszönet az élményért!
Nagyon sok szakmát felsorolsz!
Lehet válogatni!
Az adottság és a vonzalom után kell menni!
Nagyon tatszett!
…és ez különösen:"Addig egy a feladatom,
szorgalmasan kell tanulnom"
Gratulálok:sailor
Szép napot!
Szia!
Sok szakmát soroltam és még mennyi van! Nehéz a döntés, főleg a kis gyerekeknek. Kukás, masiniszta? Mind érdekes szakma. Aztán jönnek, jönnek az ötletek, ki tudja mekyik lesz a nyerő? GYerekként dönteni nem könnyű. üdv hundido
Szia hundido!
Három szemszögből közelítettem meg versed tartalmát. Pedagógusként, akinek vannak pályaorientációs feladatai, segíteni kell a diákokat, hogy felfedezzék saját lehetőségeiket.
Szülőként nem szóltam bele gyermekeim választásába, nem nyaggattam, nem befolyásoltam őket – éppen azért, mert idegesítő.
Saját dolgaimat is felidéztem. Nem hittek bennem, sőt, megkapatam: "nem lesz belőled semmi".
Nem esett jól, de már hétéves koromban határozott elképzelésem volt. Amikor le kellett írni egy órán, hogy mi szeretnék lenni, felsoroltam: tanító, ápolónő, énekesnő.
Aztán haladt az idő, gyógypedagógus lettem, mellette évtizedekig énekeltem. Gimis koromban volt egy elképzelésem, hogy újságíró is szívesen lennék. 2009-ben a Napvilágon kezdtem felnőni az íráshoz, azóta is "pötyögök". Szerencsém van, nem gondolkodtam egyéb szakmákban.
Ez a versed rávilágít, hogy milyen nehéz helyzete van egy gyereknek.
Örömmel olvastalak.
Szeretettel: Kankalin
Szia hundido!
Három szemszögből közelítettem meg versed tartalmát. Pedagógusként, akinek vannak pályaorientációs feladatai, segíteni kell a diákokat, hogy felfedezzék saját lehetőségeiket.
Szülőként nem szóltam bele gyermekeim választásába, nem nyaggattam, nem befolyásoltam őket – éppen azért, mert idegesítő.
Saját dolgaimat is felidéztem. Nem hittek bennem, sőt, megkaptam: "nem lesz belőled semmi".
Nem esett jól, de már hétéves koromban határozott elképzelésem volt. Amikor le kellett írni egy órán, hogy mi szeretnék lenni, felsoroltam: tanító, ápolónő, énekesnő.
Aztán haladt az idő, gyógypedagógus lettem, mellette évtizedekig énekeltem. Gimis koromban volt egy elképzelésem, hogy újságíró is szívesen lennék. 2009-ben a Napvilágon kezdtem felnőni az íráshoz, azóta is "pötyögök". Szerencsém van, nem gondolkodtam egyéb szakmákban.
Ez a versed rávilágít, hogy milyen nehéz helyzete van egy gyereknek.
Örömmel olvastalak.
Szeretettel: Kankalin
Szia!
Köszi, hogy elolvastad. Igen, nehéz, sok vonzó szakma van. Nehéz dolog választani.
Üdv hundido
“Van még időm töprengeni,
több szakmával ismerkedni.
Addig egy a feladatom,
szorgalmasan kell tanulnom.”
Bölcs gondolataid most is érdeklődéssel és tetszéssel olvastam.
Szeretettel: Rita
Szia!
Ezt a verset unokám ihlette. Beszélgettünk a ” mi leszek, ha nagy leszekről”. Bizony nehéz a választás, de ő még kicsi, van ideje ezen gondolkodni. üdv hundido
Kedves Hundido!
Mindig ha látom,hogy hszt írnak verseidhez,
eszembe jutnak azok az élmények amiket hoztál velük.
Most megint ´itt.
Kaptam újra egy kis kikapcsolódást
a munkákból!
Köszönöm!
Ismételten gratulálok:sailor
Szép napot!
Ui írjál több ilyent
Szia sailor!
Kedves vagy, hogy időnként újra olvasod a versikéimet, köszönöm. Örülök, hogy jól esik egy kicsit kikapcsolódnod az olvasáskor. üdv hundido
Szia hunido!
Személyes vallomással kezdem; gyerekkoromba sokáig kocsis szerettem volna lenni. Hajtottam lovasszekeret, homokfutót. Aztán “benőtt a fejem lágya”, tanár szerettem volna lenni. Gondoltam arra – tán helyesen – az ember a fiatalok között mindig fiatal marad. Később, még tovább nőtt be a “fejem lágya”, közgazdászi, adótanácsadói sorsot dobott ki a kocka. Mind1! Gyerekeink sose befolyásoltuk a pályaválasztásban. Lényeg az, hogy az ember örömét lelje abban amit csinál. (Nekem néha sikerült, néha meg nem.) Mind1! “Lehetek én akár krumplihámozó…” Énekelte Szörényi Szabolcs. Kösz, hogy olvashattalak!
szeretettel: túlparti
Szia!
Bizony, az a jó, ha olyan hivatásunk, szakmánk van, amit szívvel csinálunk. A gyerekek még kalandoznak a választható szakmák közt, aztán döntenek, hol jól, hol rosszul. Ma azonban elég konnyen átképezhetik magukat. Köszönöm, hogy megosztotta velem, mi is szerettel volna lenni, aztán mi valósult meg. Én ápolnő vagy tanító akartam mindig is lenni. Az utóbbit választottam, ahol 41 évig taníthattam a kis lurkókat. Jól döntöttem. Szép ez a hivatás, Üdv hundido