Hol szeretettek fénylenek,
ott két derengés összeér,
ez ősi belső lehelet,
mélyről áramló ölelés.
Mert mi örök, az szeretet,
s olyan az, mint egy költemény,
ha erőltetett, színtelen,
úgy jön a saját ihletén.
Hol szeretettek fénylenek,
ott két derengés összeér,
ez ősi belső lehelet,
mélyről áramló ölelés.
Mert mi örök, az szeretet,
s olyan az, mint egy költemény,
ha erőltetett, színtelen,
úgy jön a saját ihletén.
4 hozzászólás
Versedet kedves Attila a szeretet ihlette, ezért gondolom, nem is az egyebek között lenne helye, hanem a szeretet címszó alatt. Mindegy, mert versed így is, úgy is szép és okos gondolatokkal alkottad meg.
Nagyon igaz, csak egy kis részlet belőle:
"Hol szeretettek fénylenek,
ott két derengés összeér,
ez ősi belső lehelet,
mélyről áramló ölelés."
Írjál sok verset, van hozzá tehetséget, és olvasd másokét is, gyakorlatra teszel szert és sokat tanulhatsz.
Szeretettel olvastam: Kata
Köszönöm kedves Kata, sajnos a verskategóriában nincs "szeretet" rovat.
Egyébként durván négy éve írogatok, ezek a kezdeti verseim, s a hitelesség
fontos számomra.
Üdv szeretettel
Attila
Kedves Attila!
Az igaz, hogy csupán "Szeretet" rovat van jelölve, azonban azt úgy kell értelmezni, hogy Szeretet- szerelem! Ilyen esetben jobb, ha érdeklődünk, mielőtt föltesszük a verset.
Üdv. Kata
Inkább marad az egyéb.
Kellemes hétvégét
Attila