Miért mondom neked, hogy nagyon szeretlek?
Mert lelked a világ, mit benned megleltem!
Rólad szól a madár dala, tőled van a napsugara,
A szellő hozta nyíló rét, mint bőröd illata!
Szemeid, mint a fénylő csillagok,
Bőröd hamva, hold mely rám ragyog!
Az ég alján a sokszínű szivárvány,
Mint gondolataid fénye, hatnak rám!
A szellő által halkan súgó levelek,
Az is te vagy, mikor suttogod, szeretlek!
A fákról felrebbenő madarak,
Mint szíved vágytól teli robaja!
A méhraj csendes zsongása,
Szavaid halk duruzsolása!
A világ összes csodája, azaz, minden te vagy,
Mert tőled szép a világ, mit nekem lelked ad!