Pazar pompa a hó fehér selyme,
a szélbe belefeszül a hűvös este.
Lomha fényben lebeg a varázs
kápráztat pirosban a mikulás.
A hajszolt rénszarvas eltévedt,
pedig aranyló út a naplemente.
Csilingel ezernyi apró csengő
krampusz kezében fényes jelző.
Bolyongnak a csillagok között
bámul-ámul rájuk a Göncöl,
hogy a gyermekek hiába várnak,
most ajándék nélkül vacsoráznak?
Pedig így van, és nem véletlen.
Szívükben ott van a szeretet,
reggelre ajándék, nincs zűrzavar,
azt a szél csendesen behavazta.
4 hozzászólás
Jaj, de szép, kedves Ica.
Nem szokványos Mikulásvers, de annál szebb, kicsit tévelyeghet a Mikulás, addig is nő a szívekben a szeretet…
Szeretettel!
Ida
Kedves Ida!
Mikor a gyermekeim kicsik voltak, mindig reggelre jött meg a mikulás. Addig sokféle mesével tereltem el a várakozás izgalmát. Pl. ilyennel is.
Ezt a versem most írtam, mert kértek tőlem mikulás verset. Megrendelésre nem megy, ezért így sikerült. :)))
Szeretettel: Ica
Kisgyerekkorom hangulatát idézte fel ez a vers! Olyan jól esett. Vártuk, mikor csönget már a Mikulás! Aranyos kis vers! Tetszett! Üdvözlettel: én
Kedves Laci!
Nagyon örülök, hogy elolvastad a versem és sikerült felidézni a gyermekkort.
Szeretettel üdvözöllek: Ica