Csoda a világ ahol élünk
Minden mozdulat amit teszünk
A levegő, a tűz és a víz
A tenger, a szél ami leveleket visz
Csodák az országok a térképen
A kék ég, a tenger a mélyben
Olyan helyek ahol még nem járt az ember
Hol a sötétség az úr és szólni senki se mer
Csoda az, hogy mindennap felkelünk
Hol boldogan, hol fájó szívvel remélünk
Egy jobb napra várva új csodát remélve
De mégis oly sok szép kis apróságot Megélve!
5 hozzászólás
Szia!
Uh, most ezt durva volt olvasni, mert épp erről beszéltem egy barátomnak, hogy mindennek örülni kell, minden egy csoda. 🙂
Szééép. 🙂
Jah és a zene amit most hallgatok épp egy tenger hangja van benne, jól eltaláltad a hangulatom!
Kini
Egyetértek veled, minden csoda, ami minket körülvesz, rajtunk múlik, hogy megtaláljuk-e. Jó vers!
Csoda a tiszta lelked!
Gratulálok!
A.
Jaj köszönöm Abakusz:)) Nagyon kedves vagy!
Kedves Beáta!
Most találtam versedre, nagyon szépen összeszedett vers. Ez még az első verseidből való, gondolom, hogy azóta jobban figyelsz a sorokban lévő szótagokra, de így is szép költői szavakat használsz, s hibátlanul írsz, ami sokat jelent.
Szeretettel olvastam: Kata