Minden boldog percet, kakukk óra méreget,
De mennyit rólad töprengek, annyit mégse mérhet;
Mert nem tudja elejét, nem ismeri annak végét,
nem is tudhatja még, csak ha már elmentem végkép.
Még nincs reggel, noha pirkad amott keleten,
Tévhit szenve felkölt könnyen, álmom-feledem,
pedig vidám volt az, de mióta rólad álmodom:
elhagyom ágyammal együtt, megunt tegnapom.
Mogyorófák vesszeje –, égig fel van nőve,
Mondanám én enyelegve, mért is ne szeretne?
Ver a szívem torkomba, szólni szám nem hagyja,
Szépséged, bár biztatja -, nehéz vallomásra,
Talpam rá lépett a fűre, rá a jövendőre;
Azt tudom csak merre, most már, csak előre.
Mert, ha előttem te állsz még, hátra miért mennék?
Hisz te érted meg is haltam, s feltámadtam nemrég.
Nézek vissza, nincs hova -, nincs már visszautam
Mind lezárta valaki, oly előre rohantam.
Mégse bánom, nincs mese, érted jöttem én ide,
Ha nem szeretsz, üss fejbe, tegyél be, kebledbe.
.
6 hozzászólás
Nagyon szép, szívhez szóló. Gratulálok.
Tényleg nagyon szívhez szóló, személyes vers, bár egy kissé nehézkes a szerkezete.
A személyes hangvételnek köszönhetően azonban nagyon sok érdekes dolgot megtudhatunk rólad, az íróról.
Jó volt elolvasni a műved.
Üdv.:Tamás
Köszönöm jerrynostro, a szép természet ölén íródnak verseim hát örülök hogy kitaláltad, köszi.
Köaszi, Györgyike El se hiszem, hogy mindenkor olvasol
de én csak futkosom az intzerneten ide-oda s nincs sok időm másokat oplvasni
gondoltam más is így van euzel
írunk, írkálunk, de nincs ideje senkinek elovasni, ez jó, mií, majd egy másik életbenm, ha ha ha, de kösz ténylegh itt voltál.
Olyan, mintha szerelmes dalnak indult volna,
de a vége az már nem olyan dallamos.
Szép érzéseket közvetít!
Gratulálok!
Lyza
IGEN A VÉGE EGY ABSZURD MEGOLDÁS, AMINEK AZ ÉRTELME SZINTE ÉRTHETETLEN, OK EZ SOKAT RONT, DE LEHT HOGY MÉGSEM, KÖSZ , HOGY OLVASTÁL, űDV miKI.