Mondd, mi lesz velem, ha a sors
által rám rakott keresztet
tovább vinni már nem tudom?
Ha megfáradt testem gyengül,
ellátni magam képtelen,
mondd, akkor mi lesz hát énvelem?
A kín, mit oly sokszor láttam,
testemre, ha majd ráfeszül,
szenvedést űző kezeddel
simogatsz, mellettem leszel?
Erőt adsz-e majd az útra,
Mondd, fogod majd a kezemet?
9 hozzászólás
Kérdések,melyek sokunkat foglalkoztatnak!
A feleletet a szeretet adja meg…ha létezik
mellettünk aki szeret…
és mindjárt magától értetödö,magátóljön
+a felelet
Szeretettel gratulálok:sailor
Sajnos sok mindent láttam már, és egyre többet foglalkoztat engem is ez a kérdés. Biztosítékot senki nem ad, az ember csak reménykedik.
Köszönöm Sailor!
Szeretettel: Magdi
…és annak aki szeret,becsül bennünket,
magától értetödö,hogy gondoskodik rólunk!
…akartam
Kedves Magdi!
Nagyon eltalált a versed. Talán ezek a gondolatok sokunknak eszébe jutnak, választ nehéz rájuk találni…
Szeretettel!
Ida
Valóban nincs rá válasz Kedves Ida, csak reménykedhetünk.
Szeretettel: Magdi
Kedves Magdi!
Mindenkinek az eszébe jutnak ezek a gondolatok, hisz olyan váratlanul történhet bár mi.
Akik szeretnek, biztos melletted lesznek a bajban is.
Tetszett a versed.
Üdv: harcsa
Tudod Kedves Harcsa, nagyon sok a negatív tapasztalatom, sok mindent láttam már. Így csak reménykedem, hátha…
Szeretettel:Magdi
Komoly, nehéz kérdésekre várod a választ, meghatóan szép versedben kedves Magdi!
Megtalálod!
Szeretettel ölellek: Ica
Köszönöm Icám, a biztatást is. Idős emberekkel foglalkozom, és sokszor megrémít a hozzátartozók hidegsége, közönye. Iszonyatos ilyen dolgokat látni.
Szeretettel üdvözöllek: Magdi