biztosan tudom, hogy ott vagyok
a rejtjelek között melyeket felad
kisebb-nagyobb lelkeknek a sors
ott vagyok benned is szólj ha titok
macskák nyelvén
mert csak az éles körmű cirmosoknak
nincs okuk félni, vannak fegyvereik
titkaik vannak ismered őket egy vagyok én is
szólj hogy a kandi meg ne értsen
macskák nyelvén
épp eleget hallottam az igazat
hátulról is mellbe meg övön alul
igaz lenni mindenáron nincs okom
mondj olyat inkább mely igaz lehet
macskák nyelvén
megsimogatna a szó, hogy szerették
beburkolna mint egy prémes nagy köpeny
többet osztana mámorából mint a borok
hízeleg akkor is ha fúj ha morog
macskák nyelvén
nem az első hazugságod és nekem sem az
mégis szívem tarlójának mely kövér vigasz
ígérni a sose-voltat reménykedni abban ami volt
szerelemről szólni mikor nagy tányér a hold
macskák nyelvén
mondd meg a macskák nyelvén
By Müszélia
5 hozzászólás
Kedves Müszélia!
Macskául nem értek, nem beszélek, de a versed azt hiszem értem. Érdekes és elgondolkodásra készteti az olvasót. Számomra kifjező ahogy a macskáról áttérsz a hazugságra. Őszinte, és tökléletesen kifejező soraidhoz gratulálok! Nagyon tetszik a műved.
üdv
Szellő
köszönöm, jól érted a lényeget
Kedves Márta!
Rengeteg keserűséget olvastam ki a versedből, amit némi (nem kis adag) csalódással fűszereztél. Inkább rezignált, mintsem fájó sorok ezek. Én személy szerint tisztelem a macskákat, de nem is a macska volt itt a lényeg, viszont bizonyos jellemtípusok és viselkedési formák nagyon passzolnak a macska jellemrajzához. Ennek a típusnak könnyen eshetünk áldozatául. Versed kiváló! Szeretettel: ((Zoli
igen, jól látod, ezek rezignált sorok.
Kedves Müszélia!
Macskák és hazugság.Érdekes párhuzam.Nem kevés keserűséget érzek a soraidból.
Linda