Mondd, mit csináljak?
Csak nézzelek némán,
vagy hangosan sikoltva,
szívem zakatolva,
vérem forrva, dobogva
mondjam, mikor csendben összebújva
ketten vagyunk, suttogva.
Te vagy a minden és a semmi
ott szeretnék középen lenni
Mert középen a semmi és a minden
lelkünk száll, kering szédülten
Benne örvény kidob messze
fel fel a fellegekbe
Felhő szélén megpihenve,
ölelkezve feledkezve
Világtól oly messze,
világtól elfeledve.
Mondd mit csináljak?
By Szigi
10 hozzászólás
Szia !
A soraid mint az örvény beszippant, és kidob.Parázslik, majd ízzik.
Gratulálok:Selanne
Kedves Selanne:)
Nagyon köszönöm a hozzászólásodat.
Te vagy az első:)
Majd rakom fel a többi próbálkozásaimat.
Kedves Szigi!
Érdekes "őrlődés", szépek a gondolataid, olvasmányosak. Mi mást mondjak? Még többet! 🙂
Üdvözöl a
második
Kedves fanofgd:)
Neked is köszönöm nagyon:)
Kedves Szigi!
Tűz van a versedben, de az előzőek ide is szólnak,
sőt a végén szóismétlés is rontja a tartalom szépségét.
"feledkezve"
Szeretettel: Lyza
Köszönöm Lyza:)
Nagyon örülök neked is:)
Kedves Szigi!
Valóban nem mindennapi a versed, ami azt jelnti, hogy érzéked van hozzá. Természetesen mi, akik itt vagyunk, valamennyien még mindig tanulunk. Te is írjál sokat, mivel az jelenti a fejlődést. Nekem a lendületes, lüktető soraid és gondolataid nagyon tetszettek.
Azongan itt is hiányolom itt-ott az írásjeleket. (Tudom, divat, nem helyes szokás!)
A szóismétléssel kapcsolatban tanácsolom, hogy az utóbbit változtathatnád pl. "elfeledve" szóra. Természetesen a döntés mindig az alkotóé, és megjegyzéseim nem rontják le a versed értékét.
Üdvözlettel: Kata
Kedves Kata:)
Jólesik a dicséreted és megfogadom a tanácsokat.
Utólag is tudok belejavítani?…megnézem
Igen, lehet javítani, én is csak azért jelzem a hibákat vagy elütéseket.
Az adatlapodon a cím mellet van egy MOD jelzés. Azt megnyomod, és kinyílik a lap, s javíthatsz rajta.
Amikor kész, lezárod, mint akkor, amikor fölteszed. Egy darabig, amíg a szerkesztők átnézik, nem lehet látni az anyagot, de hamar visszakerül a helyére.
Üdv.
Nagyon szép, újra és újra…
Gratulálok: Colhicum