mindenki azt kapja
amit megérdemel.
Talán tényleg így van,
de az is lehet, hogy nem.
Már nem kutatom,
tudomásul veszem.
Jöjjön mindig az,
aminek jönnie kell.
Jól látod leslie. Kételkedem a beletörődésbe. Van úgy, hogy azt hisszük tehetünk valamit és kiderül, hogy nem, vagy hisszük, hogy semmit nem tehetünk és mégis. Sokszor feltesszük azt a kérdést, ha rossz dolog történik velünk, hogy miért? Úgy érezzük, hogy nem érdemeltük meg, mintha a dolgok "érdem" szerint történnének…..
Köszönöm, hogy elolvastad.
Igen pipacs, igazából ez egy mondásféle. hogy mindenki azt kapja amit megérdemel.
Én is vitatom, bár olykor, bizonyos esetekben meg elfogadom akár másra, akár magamra nézve.
Ez hangulatfüggő is szerintem, Olykor hadakozunk, vagy kételkedünk, van amikor meg beletörődünk abba ami jönni fog, de ahogy írtad, olyan is van. hogy bátran szembenézünk vele.
Köszönöm az olvasást Selanne.
Poppy, megtisztelő, hogy egyáltalán elolvasod.
DE……ha belegondolok 100-ból 1, nem is olyan rossz arány, nemtetszési indexnek.
(vicc volt!)
Jelzés értékű volt a hozzászólásod, köszönöm.
Engem nagyon megérintett ez a versed, mert én nagyon is hiszek benne, hogy az élettől mindenki azt kapja, amit megérdemel. Itt nem elsősorban az előző életekben elkövetett hibákért, bűnökért való vezeklésre gondolok, hanem inkább arra, hogy ahogyan ő viselkedik másokkal, végül ő is ugyanazt kapja az élettől. "Úgy kapok, ahogy adok." szól az ehhez kapcsolódó a másik mondás, amit én mindig is vallottam. Enélkül a hit nélkül talán túl sem éltem volna néhány szakaszt az életemben.
12 hozzászólás
Versed hangulatát nagyon meghatározza a lemondás, a beletörődés. Persze ott bujkál benne a remény is…
üdv
leslie
Jól látod leslie. Kételkedem a beletörődésbe. Van úgy, hogy azt hisszük tehetünk valamit és kiderül, hogy nem, vagy hisszük, hogy semmit nem tehetünk és mégis. Sokszor feltesszük azt a kérdést, ha rossz dolog történik velünk, hogy miért? Úgy érezzük, hogy nem érdemeltük meg, mintha a dolgok "érdem" szerint történnének…..
Köszönöm, hogy elolvastad.
Szis!
Helyes! Mindenki másként gondolhatja, ki, mit érdemel meg. Jüjjön aminek jönnie kell. A bevállalósa így gondolkodik.
Szeretettel:Selanne
Szia Szusi!
Most vitatkozom, nem igaz, hogy mindenki azt kapja…:((( Inkáb a talán nem.
A feladás és talán egy csöppnyi remény valóban bújkál a záró gondolatban.
Hát jöjjön! 🙂
Szeretettel: pipacs 🙂
Igen pipacs, igazából ez egy mondásféle. hogy mindenki azt kapja amit megérdemel.
Én is vitatom, bár olykor, bizonyos esetekben meg elfogadom akár másra, akár magamra nézve.
Ez hangulatfüggő is szerintem, Olykor hadakozunk, vagy kételkedünk, van amikor meg beletörődünk abba ami jönni fog, de ahogy írtad, olyan is van. hogy bátran szembenézünk vele.
Köszönöm az olvasást Selanne.
Bölcselkedésed újabb gyöngyszeme!!!
Gratula!
Barátsággal:Zsolti
Köszönöm szépen Zsolt, de ez inkább csak egy érzéskavalkád.
Szia!
Bocs, de ez most nem tetszik, nem találok benne semmi eredetiséget, és semmi költőiséget. Volt már, ami jobban tetszett tőled.
Poppy
Poppy, megtisztelő, hogy egyáltalán elolvasod.
DE……ha belegondolok 100-ból 1, nem is olyan rossz arány, nemtetszési indexnek.
(vicc volt!)
Jelzés értékű volt a hozzászólásod, köszönöm.
Kedves Szusi!
Engem nagyon megérintett ez a versed, mert én nagyon is hiszek benne, hogy az élettől mindenki azt kapja, amit megérdemel. Itt nem elsősorban az előző életekben elkövetett hibákért, bűnökért való vezeklésre gondolok, hanem inkább arra, hogy ahogyan ő viselkedik másokkal, végül ő is ugyanazt kapja az élettől. "Úgy kapok, ahogy adok." szól az ehhez kapcsolódó a másik mondás, amit én mindig is vallottam. Enélkül a hit nélkül talán túl sem éltem volna néhány szakaszt az életemben.
Judit
Jó neked Judit, hogy hiszel ebben. Én kétkedem…
(Köszi az olvasást!)