Kiültek a vénasszonyok a padra, a kispadra,
Csak ők tudják, miről folyik a pletyka, a pletyka,
Egy terepjárós arra száguld, ihajja, csuhajja…
Száznegyvennel beleszárnyal a padba, a kispadba.
Julcsa nénit, Márta nénit, rokona siratja…
Ma már nem a szekér döcög városon, s falvakba,
Legyen ez egy intő példa csak arra, csak arra,
Hogy ne üljenek vénasszonyok a padra, a kispadra!
3 hozzászólás
Bizony-bizony, a lovaskocsik világában még ki lehetett ülni a kispadra.
Tetszett az átköltésed.
Üdv:
Millali
Köszönöm, kedves Millali.
Jó ez a dalszöveg :))
Nekem nagyon tetszett !
szeretettel: Zsu