Húsba, csontba tépő görcsök,
Rángások, keserves jajgatások.
Várom a megkönnyebbülést,
Mi fájdalmam csillapítja,
Elmém eltorzítja.
Itt van már Angyalom,
Tűjéből harmatcsepp nyugszik arcomon.
Bolyongok kábán a légben,
Szemem fátylán a fény elolvad,
Halk hangok, fémek csikordulnak.
Vagyok s mégsem,
Lebegő árnyak torz tükrében.
Lassít tüdőm, már nem vágtat,
Pihegve nyugszom az örökkévalóságnak
Műtét után
By Angie
3 hozzászólás
Kedves Angie!
Azt hiszem ez az érzés az altatás utáni ébredés, majd az újból álomba zuhanás pillanata. Nem tudom honnét van az érzés?Ha veled történt akkor jobbulást. Maradjon veled az Angyal.
Szeretettel üdv:Vali
Kedves Vali !
Igen, ez a műtét után fájdalom, majd a megkönnyebbülés, amikor a fájdalomcsillapító hatni kezd, s újra elalszom. Már minden nap jobb és jobb. Még friss az élmény.
Köszönöm: Üdv. Angie
Kedves Angie!
Nekem az utolsó sor nem igazán tetszett, de a műtét utáni ébredés valami hasonló.
Szerintem nem igazán könnyű ilyesmiről írni, de Te egész jól megírtad.
Ági