Szemedbe nézve, annak perzselő tüzében égek,
semmivé lesz énem, eggyé olvadok veled,
s a tér, idő közöttünk láthatatlan. Égi végzet
költözött szívünkbe. Bennünk játszi képzelet.
Szemedbe nézve, annak perzselő tüzében égek,
semmivé lesz énem, eggyé olvadok veled,
s a tér, idő közöttünk láthatatlan. Égi végzet
költözött szívünkbe. Bennünk játszi képzelet.
6 hozzászólás
Szia Zsóka! 🙂
Élmény ez nekem, mert annyira igaz, hogy csak ujjongani tudok a felismerés miatt. Előttem egy kép, amibe már rég beléhaltam. 🙂 Talán nem kellett volna, de a múzsák ilyenek, már ha férfimúzsák is léteznek.:)))
Szerintem igen. És általában szépkékség a szemük, onnan ismer az emberfia rájuk. :)))
Örültem a versnek, fülig ér a szám, és ez dicséret neked. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Köszönöm szépen, mimásnak is vehetném Tőled! 🙂
Fogalmam sincs, hogy a férfi "múzsáknak" van-e valami konkrét megnevezése, de miért ne hívhatnánk így őket!? 😀
Belehalni semmiképp sem szabad, bár, ha fülig ér a szád, annak örülök, mert az az élet egyik fontos jele! 😀
Szeretettel: Zsóka
Szép gondolatok, érzéki képek!
Gratulálok!
Szeretettel:Béla
Kedves Béla!
Köszönöm szépen az a véleményedet. Örülök, hogy tetszettek a gondolataim. 🙂
Üdvözlettel: Zsóka
Gratulálok szépséges versedhez szeretettel: Ica
Kedves Ica!
Köszönöm szépen az olvasást és a hozzászólásodat. Örülök, hogy tetszett. 🙂
Szeretettel láttalak: Zsóka