Egy szép nyári napon ötletet keresve,
Egy kőműveskanál akadt a kezembe.
Egyik nagyapámé volt az öreg szerszám
Évek óta pihen mesterére várván.
Türelmes szerszám nem rakoncátlankodik,
Pedig rozsda marja, mégsem hánykolódik.
De az öreg mestert már hiába várja,
Átköltözött szegény egy másik világba.
Örült a vén jószág, mikor kézbe vettem,
És a rozsdát róla szépen lekeféltem.
Én is megörültem, mert ötletet adott,
Hogy miként töltsem el a szép nyári napot.
Kőműves mesternek magam kineveztem,
És sok régi kőből falat építettem.
Olyan jól sikerült, hála a szerszámnak,
Déva várfalai is csodálkozának.
Mert én az asszonyom nem falaztam bele,
Mégis délcegen állt, mint egy púpos teve.
A sikertől aztán nekibátorodva,
Építeni kezdtem műveimet sorba.
Világéletemben művész lélek voltam,
Bizonyára ezért, sok mindent eltoltam.
A szépet szerettem, meg a fehérnépet,
Még ha csúnya is volt, leltem benne szépet.
Mindmáig megmaradt ezen jó szokásom,
A szépet keresem szerte a világon.
Azért forgatom hát kanalam és tollam,
Hogy azt ami csúnya széppé alakítsam.
A kőműves kanál ebben sokat segít,
Benne bizonyára jámbor szellem lapít.
A tollamnak sajnos nem mindig sikerül,
Mert sok kicsi ördög bökdös néha belül.
11 hozzászólás
Jó volt olvasni, azért is, mert verset, te nagyon ritkán publikálsz. Virtuális puszi ide, vagy oda, tetszett. 🙂
Marietta
Köszönöm Marietta! Örülök, hogy tetszett, de őszintén sajnálom, hogy nem küldhetek sok puszit, max. egyet. Remélem, majd a legközelebb jobban igyekszel hibát keresni. Szeretettel: István
Kedves István!
(Meg akarok szolgálni azért a pusziért:))
Nos, Te olyan remek verset írtál, hogy most már nincs többé kibúvó: Tessék verset írni!!!
Tizenkét szótagos, 6 x 6 -os sorok, minden szabálynak megfelel, és még a rímek is remekek, a tartalom viszont, mint egy mese. El vagyok varázsolva. Úgyhogy, csak bökdössenek Téged azok a kicsi ördögök…
Ja, hogy minden kívánságodnak eleget téve, hibát is találjak… Nos: Türelmes szerszám, nem rakoncátlankodik, – csak ennyi, hogy legalább egy vessző hibát találjak, no…
Nagy-nagy gratula!
Szeretettel!
Ida
Ez teljesen véletlenül sikerült így kedves Ida. A blogomba tettem fel néhány képet(a gyerekek ötlete volt), néhány építményt amelyeket, mint amatőr kőműves és ács saját kezűleg építettem.(A kanalas mese, nem mese, a legalább száz éves kőműveskanál, ma is jól működik.)
Gondoltam írok a képek alá néhány rímes sort, hogy ne árválkodjanak, és végül ez sült ki belőle.
Köszi az értékelést és a hibajelentést, a puszik máris mennek, remélem nem túl korán érkeznek, hogy reggeli álmod megzavarják. Szeretettel: István
Ne szerénykedj István, ezt a verset nem a Véletlen írta, hanem Te.:) A blogodba is benéztem. Hát volt is mit látnom… Azokat a csoda dolgokat mind Te építetted? Hát, nem mondom, a grillsütő kalapja mintha kicsit ferde lenne, de sebaj…:) Ezt csak azért mondtam, hogy dicsekedjek kicsit a szakértelmemmel, elvégre Kőműves vagyok…:)
No, oda majd máskor is bekukucskálok, sok mókás dolgot lehet ott találni.
Aha, most értettem meg, hogy miért ébredtem reggel olyan korán…:)
Szeretettel!
Ida
Az tényleg igaz, hogy én írtam, de véletlenül lett belőle vers, mert nem annak indult. Ugyanolyan véletlenül vágtam neki, mint a kőműves és ács mesterségnek. Igaz műépítészeti egyetemre jártam, de gyakorlati tapasztalatom a nulla alatt volt, de hát tudod, hogy végül is„a gyakorlat teszi a mestert”. Amit ott láttál, azokat mind saját kezűleg építettem,(több is van) a fiaim segítettek be a nyári vakációban. Amatőr műkedvelőként űzöm a mesterséget, mert imádom a fenyő illatát és nagyon szórakoztató számomra a téglákkal kockázni.
Gondolom a felvétel csalhat egy kicsit, (nem kételkedem Kőműves voltodban)mert a boltíveknél nem sokat lehet hibázni, de ferde kéményt építettem már, nem lett annyira híres mint a pisai ferde torony, de máig is áll. Ismételten köszönet! Szeretettel: István
Kedves István!
Nem baj, ha nem jut puszi, mert teljességgel el vagyok varázsolva a versedtől.
Szeretettel gratulálok, még több ilyen verset kérünk. öröszlán
Ugyan kedves oroszlán, neked is jut puszi, hiszen annyi van nekem, hogy soha el nem fogy!
Köszi! szeretettel: István
Eccerűen: szééép! 🙂
Köszi, hogy olvashattam.
Mónika.
Én meg köszönöm az értékelést kedves Mónika! A puszi máris repült! Üdv szeretettel: István
Lapozgatok. Kedves Istefan, nagyon jónak vélem a versedet, főleg azt a szándékot, amiről szól:" Hogy azt ami csúnya széppé alakítsam. " Lenne azonban, egy építő jellegű javaslatom, éspedig: ne építs falakat!
Üdvözlettel: eferesz