Életünkben gyakran… pakolnunk kell
fájó sebeket varrva, sírva tüntetünk el.
Múltunk el nem szőtt szálait, koszorúba fonjuk,
miért még sírni sem tudtunk, lassan kimondjuk.
Köveket görgetünk lelkünk mezejéből
mély levegőt véve, már tisztult erejéből!
Latba veszünk mindent, mit adott, majd vett az élet
emlékezünk mi volt, eltemetjük ami a semmivé lett.
Könnyekkel siratjuk gyengeségünk
boldogok vagyunk, ha nagyot lépünk
Eltűnnek a foltok, melyek fájnak, mélyen égnek,
tudjuk nem könnyű, de küzdünk, már nem élnek!
Életünkben gyakran…nagy a rumli.
Nincs baj ! – Csak feledni kell tudni!
Pécs, 2009-03-02
9 hozzászólás
Kedves Krisztina!Nagyon tetszik a versed!
Hát rumli az én életemben is van,elég nagy!
Drága Csipkerózsika
A rumlin is lehet segíteni.A tisztaszoba kulcsa a kezedben.Pakolj, és élj!
Ölellek:Kriszti
Krisztike!
Nagyon jó vers,és igaz.A vége meg csattant egy nagyot.Gratulálok!
Szeretettel üdv:Vali
Köszönöm drága hova.Bizony ezt kell megtanulnuk:FELEDNI! Sokszor erőt próbáló.
Ölellek:Kriszti
Kedves Barátnőm!
Tényleg nincs baj…csak felejteni kell tudni…milyen igazad van….írd már meg nekem, hogyan kell… Nekem mikor írsz? :))))
Ölellek Barátném
Zsolt
Drága Barátom
Szerintem majd minden versem, kicsit hozzád is szól.Pont azok, melyekben megtalálod a lelked.Ölellek, és mond mikor írjak neked?:))))))))))))
Barátném!
Minél előbb, annál jobb!
de úgy könnyen vagy, hogy belémbújsz onnan írsz! :))))
Ölellek
Zsolt
szia!
Lassan itt a Tavasz, a kötelező nagytakarítás ideje. Ha valaki úgy érzi, lelkileg is elkél a tisztulás, annak versed jó útmutató lenne!
üdv
leslie
Drága Leslie.Versem célba is talált hála Égnek:)
Köszönöm, hogy itt voltál ismét:Ölellek:Kriszti