Nálunk járt látogatóba a nyár,
Áldott volt békés, oly kedves fészek.
Lángolt lobogó arany sugara,
Uh, de csillogott, mint az ékszer.
Nekünk hangolt egy aprócska madár,
Ki valós volt, hálás, s még éber.
Járt nálunk a nyár, ki forrón csókolt,
Áldotta ó, buja melegét,
Ránk ragyogott, csodát, reményt jósolt,
Titokban fordította zsebét.
A nyár nálunk járt. Örömet hozott.
NYugalom és a csönd nekünk jutott,
Álmodott ifjúságot, srófolt,
Ránk nézett és sebesen elfutott.