Napfényes Budapest

Budapest, királynőnk vagy nekünk,
szívünkben ős erőnk, új hitünk.
Szépséged már maga a csoda,
nálad van szebb jövőnk záloga.

Kék Duna szalagja kettészel,
Pest-Buda, ősidők… emlékszel?
Feszülnek csodaszép hídjaid.
Budán a Gellért-hegy rád tekint.

Hullámzó tükrödben Országház,
ezer év emléke száll hozzád.
Mint idő olyan e nagy folyam,
lassú víz partot mos, nem rohan.

Rakparton sétálni szeretek,
jöhetnek nagy esők, fellegek.
Kósza szél szétszórja, s kék az ég,
Budapest, e napfény a tiéd!

A Halászbástyáról zene száll,
fenn köröz az égen egy madár.
Lentről én kíváncsin meglesem,
egy sólyom, hírnök az…, kerecsen.

Lesz még itt jobb világ, üzeni
Istenünk, s a mennynek tüzei.
Távoli harangszó száll hozzánk,
Budapest, érted szól az imánk!