Napkeleti bölcsek

Messze keletről a bölcs karaván
rója az ösvényt a csillag után,
poros út, izzadság nem számít, mennek
meglesni titkát a történelemnek.

Látszólag csöndes színpad megett
valami készül: angyalsereg
áll sorfalat, majd kórusba kezd…
Ó, nagy titok! ki látja ezt?

Néhány kinn alvó hajléktalan
bámul a Napba, bár éjszaka van,
menyasszony szül, és kisgyerek sír,
Augusztusz mindenkit összeír…

Keleti mágusok fáradtan mennek,
egy miatt jöttek, egyet keresnek,
palota, templom nem rejti mégse,
istálló mélyén meglelik végre.

Térdre is hullnak boldog-fáradtan:
"Eljöttél végre! hiszen Nálad van
minden bölcsesség titka és kulcsa…"
– Sokáig imádják így leborulva.

*

Csöndes a színpad, tűnik a menny,
fordul velünk a történelem,
s várjuk, királyként milyen lehet
Ő, aki akkor megszületett.