A virágok szép mosolyukkal néznek az égre.
szirmaikon táncol a felkelő Nap fénye,
majd onnan siklik le a kertnek szomjazó füvére
és kúszik tovább a bokrokra, fákra, növényekre.
A Nap élénk fénye lassan terül rá a sok növényre, fára
és felkúszik a felhőtlen égre kerek koronája.
Melegségét széles mosollyal teríti rá a tájra
izzasztó hőséget hozva erre a földi világra.
A kéklő égen egyetlen felhő sincsen.
Ember, állat, növény tikkadozik e hőségben.
Forróság van mindenütt az egész kertben.
Jó lenne már, ha végre csendes eső esne.