-Támaszkodj ránk lázas, gyenge Hazánk!
A sok magyarnak erős vállára.
Eddig te tápláltál, s védtél minket.
Most bizton számíthatsz a nemzetre, hálára.
-Ezer sebből vérző gyenge testedre
keresünk mi, ne félj, gyógyírt néked.
Kitisztítjuk sebeid és óvunk.
A bajban nem hagy el a néped.
-Ne add fel, Te Drága Hazánk!
Nem jő el oly könnyen a vég.
Népeden az ártó erők bár tapostak,
de soha-soha nem győzhettek még!
2 hozzászólás
Szerintem, nem a Hazával van a baj, hanem akik uralják mostanság!
szeretettel-panka
Kedves László!
Látszik, hogy dolgozott a versével, de szerintem korántsem eleget! A szótagszámok gyakran elütnek, a ritmus néhol eltűnik, a megfogalmazásra is több időt kellett volna szentelni.
A témát megértem: szép, jó és hazafias gondolatok.
Ez így nekem együtt hármast ér csak meg.
Faddi Tamás