Ne kérdezd meg, szeretlek e,
a kezedet tedd szívemre!
Érzed érted hogyan dobban?
szó nem mondja azt el jobban.
Ne kérjed, hogy mondjam neked,
megvalljam a szerelmemet!
Nézzél bele két szemembe,
tedd a kezed a kezembe!
Már nem kérded, ugye érzed,
hogyan szeretlek én téged?
Ha már tudod, elsuttogom;
te vagy nekem az angyalom.
Ne kérdezd meg, mert nem tudok…
válaszolni, ajkam dadog.
Forró csókod megbénított,
pillantásod elvakított.
Akarod e mégis tudni?
szép szemed kell csak lehunyni.
Pilláidra csókot hintek,
némaságnak búcsút intek.
Ölelj szorosan magadhoz,
ajkam érjen a nyakadhoz.
Halkan suttogom füledbe,
Elvesztem a szerelembe!
10 hozzászólás
Gyönyörűséges vallomás, kedves Alberth!
Kedves Alberth!
Talán nem is kérdezi, hiszen kérdés nélkül is tudni lehet:-)
Szeretettel:Marietta
Szépen tudsz szerelmesnek lenni! Aranyos!
Barátsággal Panka!
Nagyon szép érzések hatják át soraidat!
Gratulálok, Judit
Lemaradtam a ponttal…
Elnézést, nem teszi fel a csillagot! 5 csillagos.
Egy igazi, őszinte vallomást olvashattunk!
Sőt, ha zene is lenne hozzá, szerenádsá változna!
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Kedves Albert!
Gyönyörű szerelmi vallomás, gratulálok!
Barátsággal:Margó
agyon szép, érzelmes vers. Gratulálok!
Szeretettel: Éva
Köszönöm a hozzászólásokat mindenkinek és örülök, hogy tetszett a versem!
Szeretettel: Alberth