Ha érezném a közelséged
Ha hallhatnám a szívverésed
Ha tudnám, hogy te mit érzel
boldogabb lennék
Ha velem lennél a kék egekben
És együtt szállnánk a végtelenben
Akkor tudnám, hogy te mit érzel
és én boldog lehetnék
Az idő oly végtelen
játszik velünk az érzelem
de a te szíved most más irányba húz
Ez az egész oly hirtelen
történt meg egy éjjelen
és az én szívem a múltba visszahúz
Számomra most egy magas hegy vagy
egy elérhetetlen sziklacsúcs
de úgy érzem, ha te nem vagy
hiányod sötét mélybe húz
Ha érezhetném a melegséged
szerelmed és gyengédséged
megmásznám érted a végtelen magasságot
s hogy az enyém légy
elkövetnék érted minden bolondságot
(2001. 04. 19.)
2 hozzászólás
Szia
Sokszor talán meg sem érdemli az illető, hogy akarjuk.Így ennyire magasztalón, és meglehet, csak addig érezzük őt a mindennek, még el nem érjük.
Szép a versed
Szeretettel:Kriszti
Köszi a véleményed! Örülök, hogy tetszik! Üdv!