Dalba bújtattam a csendet,
megtörni
vélt féltett akaratban,
járatlan utakon,
hol járdák
***
mentén nem magamat
daloltam.
Lelkületem már vénülvén,
mégis önfeledt
gyermeki, mert mit érzek,
még mindig
***
úgy tud örülni s remélni,
mint mikor
dal száll, és messze
zengi el
a partok csendjein, hogy
van még remény
az élő
***
akaratban. Mert bízni
kell az eljövendőben,
vágyva azt,
amit lel ünnepül,
mikor a béke lengi be, mit
gondoltak
***
sokan, hogy soha
nem jön el. De eljön
az új világ,
aminek dalosa vagyok és
lettem, mert én
nem magamat dalolom,
nekem
***
nincsen önnön
versem. Alig van hazám e
földön, s
pillantásaim
mindenkor, oda föl
az égre
tekintenek.
***
Oly gyermek vagyok ma is,
mint kicsiny ded,
ki nem feled
sírni, ha fáj a szíve és nekem
mindenkiért fáj, mert
szenved
***
e földi világ. Ezen a
földön járok
és kelek, hol helyem nem
találom. Óh, emberek,
veletek
együtt szenvedek
most,
***
hogy zajong
minden, mi körülvesz!
Én igazán költő
nem lehetek,
mert nekem nehezek
az emberi
***
szavak, és értelmek,
nekem nem
lehet emberi dalom,
mert én
szívből önmagamat nem
dalolhatom.
6 hozzászólás
Kedves Zoltán!
Ez az írásod nagyon egyéni.Nem mintha a többi nem az lenne,de
itt nagyon mélyröl hozod fel az érzéseket.
"Lelkületem már vénülvén,
mégis önfeledt
gyermeki"…igen az,mert az akiben él a remény,élnek az
álmok…az mindig fiatal marad.
"De eljön
az új világ,
aminek dalosa vagyok és
lettem, mert én
nem magamat dalolom, "
ez a hited kíséri összes írásaidat
ez a meggyözödésed ´megható!
Kedves sailor!
Köszönöm jöttödet s olvasásodat örülvén kedves szavaidnak!
Hálás vagyok érzékeny mivoltodért, miben megmutatkozik emberi érzéseid mélysége!
Vágyni kell megélnünk a Teremtővel való kapcsolatunkat, kitől mindenünket kaptuk!
Reményeink valósága igazán csak Hozzá kötődhet Ki betölti létünk örök világát aki nélkül mi nem élhetnénk, de egyetlen porszem sem létezne!
Ő Érte Jehova Istenért, kezdtem el verseket írni mintegy 25 éve
"A madár és én" című versemben erről írok!
Szeretettel gondolunk rátok innen Kaposvárról kívánva Nektek minden jót és szépeket!
Vigyázzatok magatokra és egymásra életetek minden napján!
Barátsággal köszönök mindent! Gabika és Zoli 🙂
"nincsen önnön
versem. Alig van hazám e
földön"
..annak aki ott belül keresi az értékeket,incs
ideje üres külsö dolgokrra.Meggyözödése az otthona!
"Oly gyermek vagyok ma is,
mint kicsiny ded,
ki nem feled
sírni, ha fáj a szíve és nekem
mindenkiért fáj, mert
szenved"…csak az önzetlenség képes erre!
Gratulálok remek´´Irasodra:sailor
Szép napot!
"Dalba bújtattam a csendet,
megtörni
vélt féltett akaratban,
járatlan utakon, "
Remek sorok…sok sok írásnak lehetne
az inspirációja!
Barátsábbal:sailor
Szép napot!
Szép verset írtál.
Köszönöm, hogy olvashattam.
Gratulálok.
Zsuzsa