Bármennyire rossz is, még mindig szeretem,
Bárhogy is kívánom, mégsem feledem.
Tovább akarok lépni, elfeledni mindent,
Feladni a belé vetett hitet.
De az élet kegyetlen, nem enged engem,
Az érzés véres tőrét megforgatja bennem.
A szívnek az ész sosem parancsolhat,
Az idő talán mindent meggyógyíthat.
Nem tehetek mást, csak várok és várok,
Talán egy szebb élet küszöbén állok!
Nem múló érzés
By Stevee
2 hozzászólás
Kedves Stevee!
Szomorú, és naogyn mély érzéseket érintő vers. Ne csüggedj az idő már többször bizonyította, hogy minden sebet begyógyít. Légy türelmes, hamarosan jobb lesz, hiszen az eső sem eshet örökké?!
Ami pedig a stilisztikát illeti, tetszik, hogy minden sorodnak megvan a maga rímpárja, ettől igazán vers, és fel-fel villantasz szebbnél szebb versképeket, amik nagyon értékessé teszik az alkotást. Mindössze annyit tanácsolnék, hogy törekedj rá, hogy kevesebb legyen rímeid között a ragrím.
Gratulálok: A.
Fájdalmas érzés, ha valakit szeretünk, és el kellene felednünk, de az sehogyan sem megy.
Maga a vers azért jó, mivel megcsillan benne a remény. Ez étet bennünket.
Üdvözlettel: Kata