Nem vagyok én egyszerű,
Lemezjátszón kicsi tű,
A szólam, ami együgyű,
Szakadt húros hegedű.
Kotta nélküli dallam,
Megdobban halkan,
Mártír áldozatban,
Ágyadon paplan.
Szívednek vánkos,
Tollas, hiányos,
Gyűlöl, vagy átkoz,
S neked imádkoz.
Út szélén fűszál,
Ki látta, ha sírtál,
Egyszer még hívnál,
Bár összeszidnál.
Áprilisi tréfa,
Mi túlontúl béna,
S megesik léha,
De eléred még ma.
Ágnak a rügy,
Betöltve azt az űrt,
Lényem okozta zűrt,
Édeset és keserűt.
Sor végi pont,
Egy epizód,
Vagyok ha hagynak,
Neked, magamnak.
Súgd meg mi legyek,
Vihar, vagy kikelet.
Mondhatsz telet,
Hóval jövök, ha lehet.
Velem az élet,
Veszélyes kísérlet,
Bonyolult vagyok,
Lábnyomot hagyok.
De, ha akarod,
Maradok.
(Kerner Mariann)
(2012.12.29.)
4 hozzászólás
Szia, Mariann!
Először is üdvözöllek az oldalon. Bár ez még csak az első versed itt fent, nem mondhatok véleményt alkotói munkádról, csupán erről a versről.
Rímcsapda. Ebbe estél bele. Egy tanács: próbálj meg a versben az alapgondolatnál maradni, s ha ez rímekkel még nem megy annyira, próbálj meg rímek nélkül írni.
Sok sikert a további verseidhez!
Kedves Csaba! Köszönöm szépen az üdvözletet, és az építő kritikát egyaránt. Igyekszem megfogadni a tanácsaidat! Szépet Neked az év utolsó napján! 🙂 Mariann
Szeretettel köszöntelek.
Kívánom, hogy a napvilágon legyen sikeres újéved.
Szeretettel: oroszlán
Köszönöm drága oroszlán! Nagyon Boldog új évet Neked! 🙂