drága édes kicsi Tireám!
Szavakba önteni nem is lehet,
mindazt, amit már adtál nekem,
mert:
te vagy lelkemnek oeyä sa'nok,
ki holt szívemnek életet adott,
és te vagy még, ki oeyä karyu,
ki velem marad, ha sok baj jut,
s mert:
igaz oeyä 'eylan vagy nekem,
ahogy írok, mindig reszketek,
és mégis túl yawne vagy belül, mert
hiányodtól szenvedve, nélküled
tán
sosem lesznek e szavak javítva,
te vagy a szív, és te vagy a vitra,
s szívem végül szívedhez idomul;
Tirea, oeru nga yawne lu!
Eywa: Isten(nő), Mindenek Anyja;
Tirea: angyal;
oeyä: az én vmim;
sa'nok: anya;
karyu: tanár;
'eylan: barát;
yawne: szeretett (ember);
vitra: lélek;
oeru nga yawne lu: szeretlek
4 hozzászólás
Szia Joxi! 🙂
Érdekes ez a vers, megdolgoztatja az embert! Ötletesnek tartom.
Gratulálok! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Joxemi, ügyes vagy!
Meglepő, ámde érdekes és szeretetteljes versedhez gratulálok!
Barátsággal Irén
Kedves Joxemi!
De jó lehet a te Tireádnak lenni…
Tetszett amit írtál!
Gratulálok hozzá!
Szia Joxemi!
Hogy vibrál köztetek valami, az biztos,de vigyázz aki nagyon fiatal,az nagyon sérülékeny is.
Minden írásodat elolvastam,vannak köztük figyelemre méltóak és kevésbé sikerültek is,de szerintem tehetséges vagy,írj!
ez a vers gyönyörű,nagyon jó lehet szerelmes verset kapni,de a na'vi belekeverése nem tetszett.
Klassz ez a klub,lelkes olvasója lettem!