Forróság, fáj, mar és éget,
Távoli érzés, hogy szerelmes vagy,
Keserű, bántó szánalmas képek,
S a temérdek szó, mi ajkadhoz fagy.
Megbecsülés? Régi álom már,
Valójában semmit sem érsz,
Mert rád a társas magány vár,
S a szenvedés az osztályrész.
Nőnek lenni,… mit jelent?
Végeláthatatlan küzdelem,
Harc…, hol szintér az élet,
De nekünk nem jár győzelem.
És jó szó se, pedig úgy kell,
Annyira szomjazunk rá már,
Lelkünk mint kiszáradt meder,
Kívánja,… a vízre vár.
A vízre, mi édes szóként hallik,
S mit, minden ízed befogad,
Mely poraidból erőssé hajlít,
És vigyáz rád, hogy fel ne add!
Egy kedvesség mitől képesek leszünk,
Viselni tovább magányos börtönünk,
S elfogadni azt mi vár,… csalódások sora,
És nézni mindig előre, de vissza soha!
6 hozzászólás
Nagyon keserű képet festesz arról, hogy milyen is nőnek lenni!
Igaz, hogy tényleg néha nehéz, de annyi szépség van emellett, amit az élettől pont csakis azért kapunk, mert Nőnek születtünk!
A mondanivalóval tehát nem értek egyet, de maga a vers jól felépített, rímek stimmelnek…szóval külsőleg jó! 🙂
Üdv
Zsázsa
Kedves Zsázsa!
Köszi az értékelést!
Ami a tartalmat illeti, nem általánosított dologról van szó, és nem is csak a saját gondolataim ihlették a vers megszületését.
Hidd el sokan vannak, akik néha úgy érzik, társuk és párjuk nem szentel számukra annyi időt amennyi jó lenne. Amennyiből erőt meríthetnének.
Nem vádolom ezzel a férfiakat, hiszen ez a rohanó élet is okozója annak, hogy lassan semmire sincs idő.
Ez egy probléma megközelítése amolyan női szemmel, ha tudod, gondold át így…
Üdv: A.
Nos…átérzem….átéltem….átvészeltem…..megértem 🙂
Néha pont úgy érzem magam mint amilyen a versed. De ez elmúlik, nálad is el fog, hacsak nem múlt el már.
“És nézni mindig előre, de vissza soha!” – Ez mindennek a lényege. Akkor nézz vissza, ha feltétlenül fontos, és ha van miért/kiért. Egyébként hagyd a múltat. annak vége és pont.
Nagyon tetszik a versed, én is úgy gondolom hogy nagyon jól bánsz a rímekkel és a szóképekkel Gratulálok.
Bonney.
Hát most a férfinép nevében elnézést kérek! De! Ahogyan írtad, kevés az idő…blabla. Sztem meg csak annyira kevés, amennyire hagyjuk, hogy az legyen. Új kocsi, új lakás, drága nyaralás… Helyette több idő egymásra, és akkor nem látod ennyire borúsnak. Remélem, megtalálod azt, akivel elég időd lesz! Hidd el, az élet erről szól: megtalálni a negatívunkat. Kérdés, hogy ki, hol “készült” el. Ja, és mikor. Háááát, az aztán nem mindegy. De gratulálok, jó vers, csak hát izé…
Bonney!
Na igen…mi nők kicsit másként szemléljük az élet dolgait.
A.
Stephen G. Taylor Jr.!
Köszönöm az értékelésedet. Sokat jelent nekem, hogy férfiként is tudtál objektív maradni.
Tényleg köszi.
A.