Az ősz már teljesen levetkezett,
lomha, bánatába temetkezett.
Lassan bandukol, sír-rí, susmusol,
hézagos foga között duruzsol.
Kibéleli vackát, aludni tér,
rozsdás subája testén végig ér.
Buja árnyak vigyázón ölelik,
fény s árny csókja simítón övezi.
Ködben, nyálkásan múlik a világ,
kókadt, hervadozik minden virág.
Mély álomba szenderül a sóhaj,
míg édesen szundikál az óhaj.
6 hozzászólás
Kedves Suzanne!
Sikerült nagyon ´ötletes képekkel lefesteni
ezt a hónapot ami nagyon jellemzö rá!
"Ködben, nyálkásan múlik a világ,
kókadt, hervadozik minden virág."
Szintén:"Buja árnyak vigyázón ölelik,
fény s árny csókja simítón övezi."
Gratulálok nagyon eltalált írásodra!
Üdv:sailor
Szép napot
Kedves sailor!
Köszönöm szépen, hogy ellátogattál a versemhez és köszönöm szépen, nagyon örülök a gratulációnak.
Szép estét kívánok!
Várom a verseid 🙂
Zsuzsa
Zseniálisan elkaptad az ősz hangulatát.
Olyan jó lüktetése van, ötletes megszemélyesítések, a sorvégi rímek is tetszenek.
Bár még csak október van, versed által már érzem az november csípős hófehér, a kopasz fákat, a hervadó virágokat.
Nagyon szép alkotás.
Üdv.: Tamás
Kedves Tamás!
De jó!
Úgy örülök a véleményednek és hogy szépnek találtad a versem. 🙂
Szép estét kívánok!
Zsuzsa
Kedves Zsuzsa!
Találó szóhasználatoddal sikerült a novemberi hangulatot érzékeltetned.
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Úgy örülök a véleményednek és köszönöm, hogy hangulatosnak találtad a versem. 🙂
Szép napot kívánok!
Zsuzsa