Nyár kezében búcsúlevél,
közeleg a bús őszi szél,
hűvös napok számadója,
s eltávozik fecske, gólya.
Nyár szemében fénylő könnycsepp,
elbúcsúzni szépen könnyebb,
még tartogat varázslatot,
forró hetet, s vasárnapot.
Visszatér még szeptemberben,
reményt fakaszt az emberben,
néhány napra feltámadva,
szeretetét ránk árasztja.
Nyár szívében a nap dobog,
célja, legyünk mi boldogok!
Az életnek győzedelme,
s gyarapodás az ő terve.
Áldott lénye újra elő,
langyos eső, dagadt felhő,
szivárvány és a nap fénye
csókját hinti a kék égre.
Nyár kezében búcsúlevél,
azt üzeni, vidám legyél!
Visszatér ő egykettőre,
és áldást hint az esztendőre.
6 hozzászólás
Kedves alberth!

Nagyon-nagyon köszönöm.
Minden sora táncra perdített.
Szeretettel: Szabolcs
Örülök a táncodnak Szabolcs! Bizonyára visszacsalja a nyarat is még egy időre.
Szeretettel: alberth
Kedves Alkotó!
Utálom az őszt, de ez most jókedvre derített, mert azt ígérted visszatér a nyár. Várom!!!
❤
Kedves Edit!
Én sem vagyok az ősz kedvelője, hiszen az elmúlás követe ő… De lesz még nyári nap, hiszen a csillagászati nyár valójában szeptember 21-éig tart…
Napfényes üdvözlettel: alberth
Vidám, aktuális, szívmelengető versed szeretettel olvastam: Zsuzsa
Köszönöm értékelő soraidat kedves Zsuzsa! Remélem a szívmelengető vers, melengető nyárias napsugárral fog még párosulni.
Szeretettel: alberth