Nyugodt, békés most a lelkem,
Boldogan váltam tőled reggel!
Forró csókkal búcsúztál,
Mielőtt munkába indultál
Szomorú arccal indultál,
Válnunk kell, s ez nagyon fáj!
Lassan, majd, csak este lesz,
Újra magadhoz ölelhetsz!
A lelked nekem, itt hagyod
Hogy szerezz nekem, szép napot!
Az én lelkem veled indul el,
Így megy ez, minden reggel!
Este, mikor végre haza térsz
A csókban lelkünk vissza tér!
Elmesélik azt nekünk,
Milyen rossz volt nélkülünk!
Végre, mikor ágyba kerülünk,
Forró ölelkezésben egyesülünk!
Szerelmünknek tanúja csak, macikád,
Mely minden éjjel vigyáz ránk!
Nem öleled a kispárnád,
Mert engem ölelhetsz át!
Álmodban is átkarolsz,
Velem álmodsz és csókolsz!
Örökkön örökké, így legyen,
Ezt mondod, mindig nekem!
Örökké tartson e szerelem,
Ne kelljen válnunk sohasem!