Óda egy hullócsillaghoz

Kerti hintán üldögélve bámultam a sötét éjbe,
vágyaimmal andalogva néztem a határtalanba…
Mennyi mennyi messze csillag, s talán mind egy szép világ,
vannak-e ott felhők, kék ég, milyen szép ott a virág?
S képzeletem andalgásból íme vággyal telve táncol,
messzi fények, szép világok, ezer szín rónáin át,
s látni vélem, ahogy messze, más nap kél a kikeletre,
meleget és biztonságot más életformáknak ád.
Hálatelt fohásszal várják, tisztelettel, fényét áldják,
s hiszik tán, hogy ők kapták a legszebb, s élhetőbb hazát.

Ahogy csak így elméláztam, gondolatban messze jártan,
egyszerre csak parányi fény húzott a sötéten át,
eszméletre keltem rögvest, szívem mint kismadár repdes…
Hullócsillag! Hullócsillag! Szerelmesek ajándéka!
Csukd be szemed, s gondolj gyorsan arra mit szíved
kíván! Legtitkosabb vágyaidnak, féltve őrzött álmaidnak
ím a vaksors, vak szerencse, véletlenek karzatán
beteljesülést kínál. Rád kacsint a bő szerencse,
koccintó pohárral lesve örömödbe, életedbe,
sorsferdítő kételyedbe. Csak kívánnod kell! Hát kívánd!

Csuktam szemem azon nyomban, mit kívánjak, hamarjában?
Gazdagságot, boldogságot, szerelmet mit szív kíván?
Hiúságok hiúsága mind, mit szív, s lélek kíván,
régi idők boldogságát, nevetését, s víg magányát
nem lehet már visszahozni, nem is lenne jó talán…
Hullócsillag, vajh miféle földindulás vetett égbe,
hogy szállj csak a végtelenbe, sok sok ezred éven át,
s otthonod minden szokását, szerelmét és bölcs tanácsát,
magaddal hozd, s egy utolsó lángolással elmeséld…
Honnan jöttél, milyen tájról érkeztek e szép mesék?

Ki tudhatná múltba nézve, bölcs szózattal megidézve
régmúlt idők, világvégek, rombolások szellemét,
s megmondani mióta száll, sötét űrben mióta vár
az utolsó melegségre, hogy kék bolygónkon égve
lelkét, lelkünkbe téve, izzón – végre nincs tovább -,
fénycsíkos szép hattyúdalban adhassa a földön át?
Áldott légy szép halálodban! Egy merengő pillanattal
ennyi reményt nincs mi ád. Hisz benned a földi lélek,
határtalan messzi egek általad megérintenek…
Amit hoztál, a hitünket, hogy semmi sem elérhetetlen,
nem hozza így semmi más. Köszönlek hát Hullócsillag,
megérkeztél, jó helyen vagy, lelkünkben lelsz nyugodalmat…