Óév
Meghajolt az idő,
vállain görnyedés,
az év elbúcsúzik,
nincs semmi tévedés.
Deres tincseit a
sapka alá gyűri,
marka fogja botját,
szava kétbetűnyi.
Aprókat köhécsel,
jég akadt a torkán,
vodkája lecsúszott,
a gigája fodrán.
Melegedni akart,
rossz volt választása,
véreres szemei
tekintete, báva.
Szemernyi reménye,
gyermeke az Új Év,'
csiszolatlan gyémánt,
jövője a múlté.