Olyan lágyan, olyan érintetlen puhasággal
Leheletszerű mély megindulással
Táncolni súlytalan,nem érintve földet
Színesen pompázó, kolibri lebegéssel
Úszni a fényben, hangtalan suhanni
Szívbe zárt világ, keringőjét járni.
Dúdolni dalt néma átéléssel
Egymással szemben, érintve csak éppen
4 hozzászólás
Kedves Marietta!
Olyan lágyan mint ahogy te kivánod az a valóságban lehetettlen. Erröl csak álmodni lehet. Én tudom miröl beszélek, mert inas koromban a mesterem tánctanár volt, és négy évig jártam veke a környező helységeket, mint segédtánctanár. Azóta is a tánc a mindenem, de nagyon kevés olyan táncparner van akivel ezt ugy is érzed, hogy repülve lebegsz. Hermann Hesse azt irta "A csábitó" cimű versében: "O átok, semmi tulajdonom nem tud engem boldoggá tenni, mert minden valóság, megsemmisiti az álmokat," Ezért is nem kell minden álomnak valóra válni, sokminden, csak akkor marad meg szépnek, ha az életünk végéig csak álmodunk róla.
üdv. Toni
Kedves Toni!
Hát persze, hogy lehetetlen:-).A kolibrinak sikerül , talán.Az egyik legkedvesebb madaram.
Több színben létezik.Lebeg a virágok előtt, szóval így képzeltem el:-).
Köszönöm, hogy olvastál.
Szeretettel:Selanne
Kedves Selanne!
Ó igen, mindannyian ismerjük ezt a táncot, ezt az érzést. A " Szívbe zárt világ, keringőjét járni" mindenki így, ilyen súlytalanul, nem érintve földet, színesen pompázó kolibri lebegéssel szokta. Csak mi többiek nem tudjuk ilyen gyönyörűséges sorokban elmondani.
Mi csak azt mondjuk: olyan boldog vagyok…
Judit
Kedves Judit!
Át lehet fordítani , emberi képbe érzésbe valóban.Ma valahogy mégis a madár lebegett előttem .Számtalanszor láttam mozdulatait, szinte érintetlen érintését a virág felé lebegve.Elképzeltem dúdol, keringőzve:-).Köszönöm kedves soraidat.
Szeretettel üdvözöllek:Selanne