Fordul az esztendő
lassan, csikorogva,
rossz szekerét két
rozzant gebe húzza.
Besegít a gazda,
de ő is erőtlen,
elveszik hamarost
a tűnő időben.
‘Megérem az újat?
Vagy még az ó temet?
Akár így, akár úgy,
fogadalmat teszek.
Tollam nem kímélem,
szómat szaporítom,
az én nagy versemet
egyszer még megírom.’
14 hozzászólás
Kedves szilkati! Így van és így legyen, ahogy írod: a tollat ne kíméljük, a nagy versünket, verseinket bizony írjuk meg. Üzenet ez minden poétának. Barátsággal: Madár.
Kedves Madár!
Szerintem minden verset írogató embernek van egy vágya, "a nagy verset" megírni. Lehet, hogy sohase sikerül, de legalább próbálkozik az ember.
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Köszönet különösen az utolsó négy sorért!
"Tollam nem kímélem,
szómat szaporítom,
az én nagy versemet
egyszer még megírom.'"
Sok sikert!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Kedves sailor!
Szerintem nem lehet olyan öreg az ember, hogy ne vágyakozzon valamire. A költő a nagy versre. Köszönöm, hogy itt jártál.
Szeretettel: Kati
Szia Kati!
Érdekes kettősséget érzek e művedben. A vers első fele mintha epilógusként hatna, ahogy egy elkerülhetetlen vég felé halad, majd a második rész pedig egy jövendő ars poeticát rejtene…valami újat, teljeset…
Remek sorok, grat.
üdv
leslie
Kedves leslie!
Valóban epilógusnak indul, de talán még nincs itt az ideje a zárszónak, ezért váltottam.
Örülök, hogy tetszett a vers.
Üdv: Kati
Amennyire az elmulasról szól az első pár sor, annyira remenyteljes a vege. Ettől a kettősségtől lesz különleges a versed, jó volt olvasni.
H.
Jól érzed, valóban van egyfajta kettősség a versben. Örülök, hogy tetszett.
Üdv: Kati
Gyönyörű vers, kdves Kati. Nagy tetszéssel olvastalak.
Laca 🙂⚘
Szia Laca!
Talán nem is annyira szép ez a vers, de őszinte.
Örülök, hogy tetszett.
Üdv: Kati
Kedves szilkati!
Gyönyörű versedhez
szeretettel,
elismeréssel, tisztelettel gratulálok!
Zsuzsa
Köszönöm szépen, Zsuzsa.
Üdv: Kati
Szia Kati!
Szomorú illata ellenére derűs íze van.
Köszönöm.
Szeretettel: Szabolcs
Én köszönöm, Szabolcs, hogy elolvastad.
Szeretettel: Kati