Őseink meg nyugodjanak!

Régi élet újra éled,
Így születik meg a lélek.
Táltos doboknak imája,
Ki hallatszik a világba:

Őseink meg nyugodjanak,
Sírjukba ne forogjanak!

Fiatalok íjat fognak,
Ősi regéket dalolnak.
A tűz köré összegyűlnek,
Régi népek egyesülnek:

Őseink meg nyugodjanak,
Sírjukba ne forogjanak!

Táltosoknak szava járja,
Ember lelkét nem hiába.
Hol kereszt most kopjafa áll
Igaz világra rá talál:

Őseink meg nyugodjanak,
Sírjukba ne forogjanak!

Régi hitre visszatérnek,
Jönnek fiatalok, vének.
Egymásnak jó áldást hoznak.
A Magyarok összefognak:

Őseink meg nyugodjanak,
Sírjukba ne forogjanak!

Felébred hát Hunok népe,
Attilának öröksége.
Napatyánknak áldott fénye,
Turul, sólyom Nemzettsége:

Őseink meg nyugodjanak,
Sírjukba ne forogjanak!