És bár a töménység elszelelt
a réseken amik attól keletkeztek
Hogy lelkem egy felszeletelt
Romhalmazzá vált amit félrekezeltek
A tétlenül tétova lemondások
És változtatni akarások
Most ragasztót veszek elő
És újraéled bennem a velő
Összetoldom lelkem fecnijeit
Egy hatalmas képpé rajzolom magam
Visszateremtem a semmiből a gázt
Ami azonnal berobban és lánglelkem
Az ég felé irányul dinamizmusában!
2 hozzászólás
Ujjáébredés, megújulás, levetni a régi bőrt.
Jól felépítetted és nekem optimzmussal zárult.
grat:ruca
Igen, végtelenül optimista. Köszönöm hogy olvastál, de a dátum alapján nem aktuális most ez a fajta optimizmus.
Üdv