Tükörképben megmérettél,
Engem soha nem ismertél.
Mikor vágytál, hívó szóval,
Megmérgeztél ópiummal.
Nem tudhattam, hogy ez méreg,
Összetört a tükröm végleg.
Megvághatja kezed!
Fáj!
Utolsó összetört szó
Neved.
Ebben a rövid, jól összeállított versedben nagyon sokat elmondtál nekem. Azt azonban az olvasókra bíztad, milyen érzések mardtak meg benned – ezek után… El tudom képzelni, hogy nem kellemesek.
De ne tartogasd magdban, próbáld elfeledni, s csak a szépre emlékezz, mint a dalban…
4 hozzászólás
Drága Éva!
Ebben a rövid, jól összeállított versedben nagyon sokat elmondtál nekem. Azt azonban az olvasókra bíztad, milyen érzések mardtak meg benned – ezek után… El tudom képzelni, hogy nem kellemesek.
De ne tartogasd magdban, próbáld elfeledni, s csak a szépre emlékezz, mint a dalban…
Szeretettel: Kata
Úgy érzem ez egy keserű szerelem emléke.
Szépen megírva.
Gratulálok szeretettel: Ica
Drága Kata! Az idő minden sebet begyógyít. Már másképpen látom. Köszönöm, hogy meglátogattál. Sajnos munkám miatt keveset tudok jönni.
Kedves Icu! Köszönöm látogatásod. Az élet elég keserű mostanság. Dolgozom gőzerővel és nem érek rá jönni csak ritkán. Üdv. Éva