Ágat lekopaszt,
nem nyújt se vigaszt,
sem fényt, eleget,
könnye lepereg,
arcom törölöm,
elszáll örömöm.
Mit rejt a kosár,
mely asztalon áll?
Almát, pirosat,
körtét, csinosat…
Szőlőszemeken
fény, íz mit üzen?
Hajlék melegít,
markod bekerít,
párás lehelet
űz el hideget,
kályhád pici szád
testnek tüzet ád.
Lombunk le-lehull,
kedvünk kisimul,
lángnyelv ölel át,
oltjuk parazsát,
koccan a pohár,
szél száll kapunál,
benn lüktet a nyár!
1 hozzászólás
Örömmel olvastam őszi versedben a csengő rímeid hangulatát.
Szeretettel gratulálok: Ica