Ősz

Felül az ágyban
Kávé pohárban
Egy zokni, két zokni,
Kávé pohárban

Fogat mos némán
Bámul csak mélán
A reggeli elnyeli 
Bámul csak mélán

Ha kinéz az ablakon, levél hull, jégeső
Ha tükörbe néz hát már nem tudja ki is ő.

Hull az eső, hull a könnyem
Fáj a hideg, vár a tél
Nincsen tavasz, nincsen nyár, mert
Idebenn úgy fúj a szél.

Az ajtót zárja,
Önmagát várja
Egy lépcső, két lépcső 
Önmagát várja 

Kiront a szélbe,
Lenéz a mélybe,
Hogy legyen, mit tegyen
Lenéz a mélybe.

Ha kinéz az ablakon, levél hull, jégeső
Ha tükörbe néz hát már nem tudja ki is ő.

Hull az eső, hull a könnyem,
Fáj a hideg, vár a tél.
Nincsen tavasz, nincsen nyár, mert
Idebenn úgy fúj a szél.

Falevél, hangos szél, zivatar, jégeső,
Érzi már, látja már, belül mily jeges ő,
Zuhanás: repülés, maradás: szédülés,
Levegő, zokogás, repülés, zuhanás.

Saját dalokat írni nem olyan nehéz, a nehéz azt látni, 
hogy az emberből milyen dal fakad ki. 
A feladat az volt, hogy ősz és eső témában írjunk dalt. 
Az, hogy ennek milyen vonzata, milyen töltete lett, 
nem volt megadva. Önmagát írta a dal ilyenre.