Eljön az ősz,
megérkezik,
halványodik
a napsugár,
elveszti a
forróságát,
s útra kel sok
vándormadár.
Felizzik a
fáknak lombja,
ragyognak az
őszi színek,
piros, sárga,
zöld és barna…
Szépek a fák,
nagyon szépek.
Felveszik a
legszebb ruhát,
Így köszönnek
el a nyártól,
búcsúznak a
fénylő naptól,
annak meleg
mosolyától.
Nézem ezt a
szerény pompát,
mely lehullik
nemsokára…
Eltemetve
emlékét is,
indul majd az
ősz útjára.
4 hozzászólás
Kedves Judit!
Kedves és szép őszi verset írtál. Érdekes a formája, nem emlékszem, hogy ilyen háromszótagok sorokkal írt verssel találkoztam volna. De nagyon tetszik.
Szeretettel: Kata
Kedves Judit! A többit is, de a legfrissebb versedet is olvasva tapasztalom azok és annak természetes, egyszerű báját azzal, hogy közvetlen szavakkal írod le a tárgyad, így az évszak jellemzőit.Köszönöm szépen. Örülök, hogy te is ezt a fajta írást nevezed versnek, nem pedig a "mesélést", mint sokan másoknál is: vagy kérések, vagy igékkel teli rímes mondatok sorozata a vers.— Józsi
Jó volt olvasni! Szépen ábrázoltad az őszt!
szeretettel-panka
Kedves Judit!
Az idei Ősz valóban szépséges arcát mutatja felénk. A versed is tükrözi, szép a természet .
Szeretettel:Marietta