Csillogó fény aranyporként fedi a szép tájat.
Ezen a bágyadt napfény lassú táncot járhat.
De csak járhat, mert lassacskán, fáradtan szétterül.
A környék némán fagyos dermedtségbe merül.
Csodálatos ez az elképesztő színpompa!
Tekintetem az ablakunkból magára vonzza.
A levelek sárgájába itt-ott még zöld vegyül.
Meleg szobánkból csodálom mindezt egyedül.
Halász István
3 hozzászólás
Kellemes kis őszi verset írtál kedves István.
Gratulálok: Colhicum
Szia!
Nyugtatóak az őszi színek, a versed is hasonló érzetet kelt,kellemes olvasni.
Üdv:Selanne
Szép az őszi vers, jó volt elolvasni.
Üdvözöllek: Kata